Mesél a solymász

Natura Hungarica Közhasznú Alapítvány

Kezdőlap
>
Aktualitások >
Mesél a solymász

Mesél A SOLYMÁSZ

A foglalkoztató füzet és a megoldások ingyenesen letölthetőek a Nyitóoldal/Dokumentumok közül

Kedves Olvasó!

Ismét kalandos ismeretszerzésre hívunk!

A vadászat az ember egyik legősibb foglalkozása. Ennek során a vadászok már több ezer éve használnak segítőtársul idomított ragadozó madarakat, legtöbbször héjákat, sólymokat és sasokat.

Talán a solymászat világa titokzatosnak tűnhet, de foglalkozató füzetünk segítségével bepillantást nyerhetsz ebbe a lenyűgöző és érdekes tevékenységbe.

A solymászat mint Hungarikum

A solymászat az emberiség közös, szellemi és kulturális öröksége, ezért megőrzésre, továbbadásra méltó.

A világ számos országában különösen fontosnak és értékesnek tartják a solymászatot. Így van ez Magyarországon is, ahol a vadászmadarakkal történő vadászatot - a nemzetközi elismeretségen túl - saját, nemzeti értékként, azaz hungarikumként tartják nyilván.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK EGYES FELADATOKHOZ

A megoldások teljes listája letölthető a Nyitóoldal/Dokumentumok közül.

2. feladat

A VADÁSZ legfontosabb feladata ma már nem az élelemszerzés, hanem a vadgazdálkodás, a túlszaporodott vadállomány létszámának szabályozása. Mindent megtesz azért, hogy a vadak és emberek harmóniában tudjanak együtt élni. Munkájával megelőzi, csökkenti a vadon élő állatok által okozott mezőgazdasági károkat. A VADÁSZ ínséges időben élelmet és vizet biztosít a vadállatok számára, óvja és védi a vadon élő állatok élőhelyét, környezetét, mindent elkövet, hogy azoknak megfelelő fészkelő, búvóhelye legyen.

A VADÁSZ ismeri, szereti és védi a természetet, folyamatosan tanul arról, tudását másoknak is szívesen átadja. Az érdeklődőknek bemutatja, népszerűsíti a vadászatot, mint kulturális örökséget. A terület bejárása során csendben szemlélődik, csodálja a természetet és másokat is erre ösztönöz.

A VADÁSZ csak azokat az egyedeket lövi ki, amelyek genetikája nem indokolja a továbbörökítést illetve amely már olyan korban van, hogy kilövése indokolt.

A VADÁSZOK betartják a vadászattal kapcsolatos törvényeket és előírásokat. A vadásztársaságok legtöbbször baráti közösségek is, tagjaik együttműködnek, tisztelik és megvédik egymást.

13. feladat

Török szultán

Mongol kán

Arab sejk

Magyar király

15. feladat

BEGY

A sólyom emésztőrendszerének része, itt raktározódik a táplálék. A madarak begye (gyomor), az emlősállatokhoz hasonlóan a madarak emésztőrendszerének egyik fontos része. A madarak begyének két része van: a mirigyesebb felső gyomor (proventriculus) és az izmosabb alsó gyomor (ventriculus vagy más néven gyújtó). A madarak begye funkcionálisan különbözik az emlősök gyomrától. Az emlősökben a táplálék a gyomorban részleges emésztésen megy keresztül, mielőtt tovább haladna a belekbe. A madaraknál azonban a gyomor szerepe más. Az felső gyomorban található mirigyek savat termelnek, amely előemésztő folyamatokat indítanak el. Ezután az előemésztett táplálék a ventriculusba kerül, ahol a valódi emésztés és tápanyagok felszívódása történik. A madarak begyében emésztőenzimek is vannak jelen, amelyek segítenek a táplálék lebontásában. Érdekesség, hogy a madarak begyében a táplálék emésztésében nem csak az emésztőenzimek játszanak fontos szerepet, hanem a madarak által összegyűjtött apró kavicsok is. Amikor a madarak esznek, a kavicsokat is lenyelik, amelyek a begyben segítenek a táplálékot összezúzni és megkezdeni a mechanikai emésztést. Ez a kőlenyelés folyamata azért fontos, mert a madaraknak nincsenek fogai, így a kavicsok segítik őket a táplálék darabolásában és felaprításában.

KÖPET

Kiöklendezett megemésztetlen táplálék. A madarak köpete a madarak emésztőrendszerének egyik különleges terméke. A köpőmirigyek a madarak gyomrában találhatók, és nyálkás, zselészerű anyagot termelnek, amelyet köpetnek vagy guanónak nevezünk. A madarak köpete az emésztési folyamat során képződik. Amikor a madár táplálékot fogyaszt, az a begyben előemésztésen megy keresztül, majd a ventriculusba kerül, ahol a tápanyagok felszívódnak. Az emésztési folyamat során a gyomornedv és az enzimek a táplálékot lebontják, és a maradék anyagok a gyomorban összeállnak a köpet formájában. A madarak köpete jelentőséggel bír az ökológiában. Sok madárfaj, például a tengeri madarak, amelyek halakkal táplálkoznak, a tengeri területeken hozzák létre köpetüket. Ez a köpet gazdag tápanyagokban, például nitrogénben és foszforban, amelyek fontosak a tengeri ökoszisztémában.A köpet lerakódik a sziklákra vagy a földre, és táplálékot biztosít más élőlények számára, mint például növények vagy más állatok. Érdekesség, hogy a guano - vagyis a madarak köpete - hosszú időn keresztül hasznosított termék volt az ember számára. A történelem során az emberek gyűjtötték a madarak köpeteit és felhasználták trágyaként a mezőgazdaságban. A guano rendkívül tápanyagdús, és hatékonyan lehet hasznosítani a növények növekedésének és terméshozamának növelésére.

LÉGZSÁK

A madarak tüdejének vékony falú függelékei. A légzsákok a madarak légzőrendszerének különleges részei. A legtöbb madárnak több légzsákja van, amelyek összeköttetésben állnak a tüdővel és a hozzájuk kapcsolódó légzőcsövekkel. A legtöbb madárnak kilenc légzsákja van, amelyek elhelyezkedése a testben és a csontok között változhat. A légzsákok eloszlanak a test különböző részein, például a hasüregben, a hátul, a mellkasban és a csontokban. Amikor a madár belélegzi a levegőt, az a légzsákokba áramlik. Amikor az kifújja a levegőt, friss levegőt hoz magával a tüdőbe. Ez az áramlási folyamat megkönnyíti a hatékony gázcserét, mivel mindig új és oxigénben gazdag levegő van a tüdőben. A madarak légzsákjainak másik fontos szerepe az is, hogy segítsenek a madaraknak a testtömegük szabályozásában és a repülési tevékenységük támogatásában. Az üres légzsákok csökkentik a madarak súlyát, így könnyebbé és hatékonyabbá válik a repülés. Érdekesség, hogy a madarak légzsákjai nem részei közvetlenül az oxigén felvételének vagy a vér oxigénellátásának, mint az emlősök tüdeje. Inkább a levegő tárolására és áramoltatására szolgálnak. A madarak légzőrendszerének egyedülállóan hatékony módja, mert folyamatos oxigénellátást biztosít akár repülés közben is.

MARKOLÓLÁB

A sólyom legerősebb testrésze, karmos, a madár fogásra is használja.A madarak markolólábai azok a végtagok, amelyek segítségével a madarak járnak, másznak és ágakra kapaszkodnak, zsákmányukat szorítják. A madarak markolólábai általában négy lábujjból állnak. Az első három lábujj előre néz, míg a negyedik, hátsó lábujj hátrafelé irányul. Ezt a lábujjak elrendezését "zygodactyl" elrendezésnek nevezik. Fontos megjegyezni, hogy nem minden madár rendelkezik markolólábakkal. Például a vízi madarak, mint a kacsák vagy a hattyúk, laposabb lábakkal rendelkeznek, amelyek segítenek a vízen úszásban és a parton való mozgásban. Ez az alkalmazkodás a vízi környezethez és az úszómadarak életmódjához kapcsolódik. Érdekesség, hogy a madarak markolólábait különböző módokon használják a fajtól és az életmódtól függően. Például a ragadozó madarak, mint a sasok vagy a sólymok, erős lábakat és karmokat fejlesztenek ki, amelyek segítségével elkapják és megragadják zsákmányukat. Más madarak, mint például a papagájok vagy a varjak, a markolólábakat használják az ágakon való közlekedésre és a táplálékkal való manipulációra.

PISLOGÓHÁRTYA

A sólyom szemét védi, nedvesen és tisztán tartja a madár látószervét. Pislogóhártya (membrana nictitans), a cápák, csúszó-mászók és madarak szemének harmadik héja, mely a szem belső zugától indulva ki, a szemet haránt irányban elfedi. Fontos szerepe van a szem mechanikai és immunológiai védelmében és a könnytermelésben. Az emlősöknél igen elcsökevényesedett, a majmoknál és az embernél csak mint kis félholdforma redő van meg a szem belső zugában. A madarak esetében ennek a membránnak a feladata, hogy megvédjék a szemüket a levegőben vagy a repülés során felmerülő veszélyektől, például a szélhatástól vagy az ágaktól. Ez a membrán gyorsan és szinte láthatatlanul mozog, amikor a madár a szemét védi vagy tisztítja.

SZÁRNY

A sólyom mellső végtagja. A madarak szárnyai nem csak a repülésre szolgálnak. Számos madárfaj használja a szárnyait a táncban, a kommunikációban vagy akár a testhőmérséklet szabályozásában is. Például a kacagógerlék a táncuk során kitárják és mozgatják a szárnyukat, hogy felkeltsék a figyelmet a párzási időszakban. A szárnyak szükségesek a repüléshez, a levegőben történő mozgáshoz. A madarak szárnyai különleges és adaptív szerkezetek, amelyek számos érdekes tulajdonsággal rendelkeznek. A madarak szárnyai általában könnyű, de erős csontvázra épülnek. A szárnyak fő része az alkarcsont, amely hosszú és erős csont a madarak előkarjában. Az alkarcsontot feszítik és hajlítják a madarak repülés közben, hogy szabályozzák a szárnyak alakját és a felhajtóerőt. A madarak szárnyainak egy másik érdekessége a tollazatuk. A tollak könnyűek, de erősek, és speciális elrendezésük van a szárnyakon. A szárnyfedő tollak sima felületet biztosítanak, amely csökkenti a légellenállást és segíti a hatékony repülést. A tollazat lehetővé teszi a madarak számára, hogy vezéreljék a repülést és irányt változtassanak a levegőben. Érdekesség, hogy a madarak szárnyainak alakja és szerkezete fajonként változhat. Például a ragadozó madarak, mint a sasok vagy a sólymok, hosszú, hegyes és keskeny szárnyakkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a gyors és pontos repülést, valamint a magasban történő lebegést. Más madarak, mint például a galambok vagy a fácánok, rövidebb és lekerekítettebb szárnyakkal rendelkeznek, amelyek alkalmasabbak a röptetésre és a rövid távolságokra.

TÉPŐCSŐR

A ragadozó madarak erős, kampós szájszerve. A madarak tépőcsőre egy erős és hegyes csőrszerű képződmény, amely lehetővé teszi a madarak számára az élelem tépését, széttépését vagy megragadását.A madarak tépőcsőrének alakja és mérete fajonként változhat. Például a ragadozó madaraknak, mint a sasok vagy a sólymok, éles és hegyes tépőcsőrük van, amely lehetővé teszi a zsákmányuk, a nyers hús megfelelő feldolgozását. A madarak csőre nemcsak az élelem felvételében játszik szerepet, hanem a kommunikációban is. Egyes a madarak gyakran használják a csőrüket a párzási időszakban vagy a területük védelmében zajló rituálék során.

TOJÓ

A nőstény madár neve. A tojó, vagy másként nőstény sólymok érdekes és lenyűgöző madarak, amelyek jelentős szerepet játszanak a ragadozók között. A tojó sólymok általában nagyobbak és nehezebbek, mint a hím sólymok. A testük mérete és megjelenése fajtól függően változik, de általában erőteljes testalkatúak és lenyűgöző ragadozómadarak. A tojó sólymok rendkívül fontos szerepet játszanak a párkapcsolatban és a költési időszakban. Általában az ő feladatuk a fészeképítés és az utódnemzés, míg a hím sólymok az élelem megszerzéséért felelnek.

TOLL

A madarak kültakarója. A sólymok tollazata rendkívül érdekes és lenyűgöző tulajdonságokkal rendelkezik. A sólymok tollazata általában a szürkétől a barnáig, a fehértől a feketéig és az ezek közötti árnyalatokig terjedő színekben találhatók meg. A tollazatuk mintázata segít a sólymoknak beleolvadni a környezetükbe és rejtőzködni a ragadozók elől vagy a zsákmányuk közelében. A sólymok tollai rendkívül erősek és tartósak. Ez azért fontos, mert a sólymok gyorsan mozognak és különböző vadászati technikákat alkalmaznak. A tollaknak rugalmasnak kell lenniük, hogy bírják a repülés során keletkező erőhatásokat, valamint a zsákmány megragadásakor se sérüljenek meg. A sólymok tollai hozzájárulnak a hatékony repülésükhöz. A szárnyfedő tollak sima felületet képeznek, csökkentve ezzel a légellenállást. Az alkarcsonton található nagy tollak, segítik a manőverezést és a repülési irány változtatását. A tollak finom, szellős barázdákkal rendelkeznek, amelyek szétszórják a levegőben keletkező turbulenciát. Ez csökkenti a szárnyak okozta zajt és lehetővé teszi a csendesebb repülést, ami előnyös a zsákmány megközelítése során. A madarak tollazata segít a testhőmérséklet szabályozásában. A tollak közötti levegőszellőzés lehetővé teszi a hőszigetelést a hideg időjárás ellen, míg a szellőző nyílások segítik a hő kibocsátását a túlmelegedés ellen.

23. feladat

Európai sólyomsapka szabásmintája